A makrófotózásban az egyik legnagyobb probléma általában a megvilágítás. Általában magas rekeszértéket kell használni a fényképezés során a jó mélységélességhez, ehhez pedig sok fény kell. Ezért általában mindenki vakuval fotóz (bár van, aki természetes megvilágítást használ csak, és tág rekeszt - ilyenkor sok, akár 20 fotót kell lőni pontosan ugyan abból a szögből a témáról, úgy, hogy az élesség mindig másütt legyen, és a képeket számítógéppel egymásra illeszteni).
A makrózásnál a vaku a kompaktoknál nem működik túl jól, nagyon fényes lesz a kép (ezért érdemes egy eléggé átlátszó papírt a vaku elé illeszteni). A DSLR-eknél rendelkezésre áll a külső vaku vagy makró körvaku (ebben Gábornak van nagy tapasztalata). Én egy hagyományos külső vakut használok, ezért a képeimen gyakran teljesen sötét árnyékot vetnek az apró állatok, így sok részlet elveszik a test alján, ill. ez esztétikailag sem olyan jó. Nemrég kezdtem el használni éppen ezért egy fényvisszaverőt, amit házilag készítettem (boltban 7000 Ft) egy köralakú drótból és fényvisszaverő anyagból. De lehet használni habszivacs-darabokat is, amikre vmi fényvisszaverő anyagot lehet ragasztani. Ezek a téma egyébként megvilágítatlan részeire vetítik a vaku fényének egy részét. Kézben tartva is egész könnyen jó eredményeket lehet elérni, de a fényvisszaverőket ki lehet támasztani, csipesszel a növényzetre rakni stb. Itt van egy példa, a cselőpók feje közelről, fényvisszaverő nélkül és vele: